tartozol egy kis
vallomással csak nekem:
hajtasz még utánam...
vagy csupán képzelem.../?/
merre tekereg bringádnak
százfelé ágazó küllője,
lehet, hogy tévedek
ám külsőre te vagy álmaim őrzője
belsőleg, hogy milyen fajta
személyiséged lehet
azt tán még te magad
el hinni sem mered
mert én képzeleghetek
sármosan udvarias lényedről,
ám közben talán lemaradok
az abszolút édeskésnek mondható lényegről;
fogom inkább sustorgós papírba tekert
bringás szívvel bélelt
csokim papírját,
melynek itt most azonnal
elmondom, hogy
ne keresse tovább hűlt helyét lelt gazdáját...
hisz elfogyasztom tüstént, azon nyomban
esküszöm, hogy utána még
napokig úszkálok a fürgén jött mámorban
...mire az olvasó a soraim végét járja,
már el is tűnt a vallomással nekem tartozó kis huncut pára
�������
/GertrudCettler/
#hunglishcorner sorok
#csakúgy jött írások
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.