leleményesen meglelni a lelki letargia ellenszerét, ...?
önzetlenül üzengetni álprofillal,
míg magányosan magánúton telnek el
a télből lassan kikecmergő
tavaszra váró esték, ...?
kötetlenül közvetlenül köszöngetni,
egymásra szorosan szegezett szemekkel...?
míg éjszakánként fal felé fordult testtel várjuk, hogy
elérkezzen végre az újabb lehetőséget ígérő reggel...?
álmodod vagy csak bámulod mindezt felém meredő szemekkel, ...?
#hunglishcorner írások
#csakúgyíródottsorok
pinterest.com fotó
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.