gondolkodóba esem mindig mikor reád pillantok,
elveszettnek érzi magát láthatatlan lelkem,
majd bele sajdulok
megfoghatatlan értelem
vagy felfoghatatlan érzék?
akármi is ez a báj
megszámlálhatatlanul sok benne az érték;
szépségideál
vagy csupán csak kérkedő küllem?
angyal szárnyaiddal röpdösöl némán körülöttem
kérlek, el ne hagyj soha
hisz nélküled létem túlon túl is ostoba
kell, hogy létezz, légy itt, hogy szótlan tekinteteddel becézgess
majd ha eltévedt útra tébolyog bolyongó énem,
tudom, hogy itt leszel, nem kell hozzá más, csak kérnem
#hunglishcorner írások
#képre alkotott sorok
fotó- Angyal Tomi
Festmény: Meszlényi Melitta Emese, 13 éves
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.