nesztelen szavaimmal bekúszom estédbe, tán nem is vártad…sebaj, itt felejtem mindet elmélkedő emlékbe, ahogy egykor találtad:talán szunnyadó fény leszek lámpádon, mely lassan elszendereg, amint szemedre nehezedik az éjjeli álom,talán érkezek hozzád, mint a sosem hallott fehér zaj, mellyel füledbe…